A NAGY nap

7. Kedves Naplóm

Reggel lementem a konyhába, hogy reggelit készítsek Renesmeenek. Azonban ő már javában evett. Esme megelőzött. Láttam, hogy jóízűen falja a palacsintáját. Ezek szerint ő nem tud a Volturi érkezéséről. Odamentem hozzá:
- Jó étvágyat Renesmee- mondtam kedvesen.
- Köszönöm- hangja szinte simogatta az arcomat. Miután lenyelte az utolsó falatot is, beszélgettünk.
- Na és mentek valahová ma?- kérdeztem.
- Nem. Anya azt mondta, hogy vendégekhez mentek.
- És azt nem mondta, hogy kikhez?
- Csak annyit, hogy messze laknak Forkstól- mondta, majd leugrott a székről és átment a nappaliba. Én utána mentem.
- És nem mondta anya, hogy te addig hol leszel? Vagy te is jössz velünk?- faggattam Renesmeet.
- Jacob fog rám vigyázni. Mindjárt itt van- ebben a percben meghallottam Jake motorjának zörgését. Ezek szerint megint jön a bűzgombolyag. 
- Gyere Renesmee. Megjött Jacob- majd megfogtam a kezét és együtt kimentünk. 
- Szia Renesmee...és persze Emily- Jake Renesmeet nagy mosollyal fogadta, ám engem kevésbé. Miután elmentek, visszamentem a házba. Éppen Bella jött le az emeltről. 
- Renesmee? -kérdezte.
- Most mentek el Jacobbal- mondtam nyugodtan.
- Nem sokára indulnunk kell. Alice szerint 10 percen belül itt lesz a Volturi.
- Rendben, akkor összeszedek mindenkit.
- Azt elfelejtettük mondani, hogy pár farkas is csatlakozik hozzánk- mondta Bella lehajtott fejjel. Erre inkább nem reagáltam semmit, hanem felmentem az emeltre és összeszedtem mindenkit. Fél perc múlva már mindenki a nappaliban várakozott, indulásra készen. Elindultunk Forks határához. Mikor odaértünk, megálltunk. A távolból már láttuk a Volturit.

Aro feszülten és méltóságteljesen nézett minket. Mikor megálltak, Carlisle előrelépett. 

- Üdvözöllek újra Forksban, Aro.

- Igen, már vártam a találkozást. Régen volt efféle dolgunk itt.

Feszülten Alicere néztem. Tekintete nyugalmat és biztatást sugallt. 

- Mindnyájan tudjuk, hogy miért vagyunk itt. Látni szeretnénk az új klántagot, akinek állítólag nagyon különleges képessége van- Aro a "nagyon" szót egy kissé erősebben mondta, mint a többit. Carlislera néztem. Tekintetéből leszűrtem, hogy ő is azt akarja, hogy lépjek ki a tömegből. Így hát megtettem.

- Á! Ifjú Emily. Egy cseppet sem változtál- mondta nyájasan Aro. Nem szóltam semmit. - Arról értesültem, hogy be akarsz lépni a Cullen klánba. Igaz ez?

- Igen- feleltem határozottan.

- Áh! És nem szeretnél inkább közénk tartozni? Itt jobb helyed lenne, mint ahol most vagy. 

- Nem tudsz meggyőzni semmivel, hogy csatlakozzam hozzátok- mondtam méregtől feszülve. Azonban Aro észrevette, hogy megváltozott a hangulatom. Jót nevetett rajta. Olyan volt, mintha tervezne valamit. De sehogy sem tudtam rájönni, hogy mit.

folytatjuk...